2012. október 26., péntek

Mosolyogj akkor is, ha úgy érzed, hogy nincs miért, hisz élned kell akkor is, ha úgy érzed, hogy nincs kiért..."


Ha boldog vagy , valaki úgyis beleront. És ez ellen nem tudsz tenni igazából semmit.


nem azért sírok mert gyenge vagyok...hanem azért mert már nem birok több fájdalmat elviselni...


*Az egyetlen dolog ami elszomorít a kettőnk közti távolság..


A hiba az élet része. Ha nem hibázol, nem tanulsz, és ha nem tanulsz, soha nem változol.


Minden élet csak ennyi? Az ember akar valamit, építget, rakosgat, törekszik erre-arra… aztán vége...?


szééééép *-*


..elviseled a rosszat, hogy megkaphasd a jót.


Most ülünk és beszélgetünk. Én és a szívem. Néz rám csodálkozó gyermeki tekintettel. Közlöm vele, hogy most először félek. Életemben először nem merek szeretni. És ez fáj.


Nem fáj. Jól vagyok. Minden rendben. Nem hiányzik. Nincs szükségem rá. Semmi gond. Megy tovább az élet, nélküle is. Csak üres szavak. Úgy teszek, mintha... A látszat, a színlelés az, ami felemészt. Hogy nem törhetek össze, mert mások meglátják. De belül ki vagyok?! Nem tudom, nem tudom. Fáj, de nem mutathatom. Hiányzik, mégsem mondom. Semmi sincs rendben, az életem megállt. Vajon meddig bírom még?! Mindig csak tovább, és tovább. Ez az élet. Csalódások, mindig csalódások érnek. De az ember büszke. Büszke ahhoz, hogy sírjon, büszke ahhoz, hogy segítséget kérjen. De még ahhoz is, hogy elfogadja. Az élet tanít. Nevetni, sírni. Igen, sírni.. És élni. Meg kell tanulnunk élni, és nem színlelni az életet...


Az emberek zöme nem mer beszélni az érzéseiről, és nem meri őket következetesen felvállalni, inkább elfojtanak, hazudoznak másoknak, miközben saját magukat is becsapják. Erősnek mutatják magukat, miközben belül kocsonyák.


Néha azt hiszem, neked is fáj, de aztán rádöbbenek: csak magamat áltatom.


Mindig erősek akarunk lenni. Akárhogy is akarjuk elfeledni a múltat, mindig ott maradnak fejünkben az emlékek. Hiába mondogatjuk, erős leszek, és el fogom felejteni, nem fog tönkretenni, nem sírok utána, nem szeretem, és nem hiányzik. A valóság eltér. Sírunk, tönkretesz minket, szenvedünk, kimondhatatlanul hiányzik... és igazából szeretjük.


Vannak pillanatok, amikor úgy érzem, hogy én ezt nem tudom elviselni..


Volt egyszer egy mese nem mondták el végig, nem jutottunk tovább, csak a közepéig. Beleszólt a végzet ebbe a mesébe, mikor a legszebb volt akkor hagytuk félbe.


Jó döntést csak tapasztaltan lehet hozni. Csak az a baj ezzel, hogy tapasztalatot meg rossz döntéssel szerzel.


Életemben a legjobb tanácsot apám adta. Azt mondta: "Csinálhatsz bármit, csak 65 évesen ne úgy ébredj fel, hogy azon gondolkodsz, mit kellett volna kezdened az életeddel".


Néha, úgy érzem a saját szívem határait feszegetem. Megbocsátok, elfelejtek, szeretek, tűrök és várom, hogy mikor pattan el megint a húr.


A legrosszabb? Várni. Egy sms-re. Egy hívásra. A következő alkalomra, mikor látod.


Soha nem gondoltam volna, hogy lehetek boldog, amíg meg nem ismertelek.


Három dolog a legnehezebb: várni – de nem jönni menni – de nem haladni lefeküdni – de nem aludni


Olyan nincs, hogy semmi sem történik. Nincsenek átlagos pillanatok.


Miért olyan nehéz elfogadni magunkat? Miért? .....


Néha az a legjobb orvosság a furcsaságra, ha azt színleljük, hogy minden rendben van. Vannak helyzetek, amikor a "játsszuk meg magunkat amíg nem tisztázunk mindent" az egyetlen célravezető módszer.....


elveszett ikertestvérem :DDD


kavarsz itt kis csaj ,adod itt a szüzet, pasijaid nevét írnám , betelne egy füzet., ha csettintenek egyet már ugrasz is láttam , csak ezzel nem élsz meg majd a nagyvilágban !


Persze nem mondom, én sem vagyok hibátlan, az életben én is nagyon sokszor hibáztam, de én mindig tudtam önmagam lenni, még akkor is, ha ezt nem díjazta senki !


Nem vagyok sorozatgyártmány..vagy megszokod az eredetiségemet, vagy ott az ajtó.:]


Én bolond akarok maradni , és úgy akarom élni az életem , ahogy megálmodtam , nem úgy , ahogy mások elvárják tőlem !


kedves múlt .. köszönöm az összes a leckét .. kedves jövő .. azt hiszem készen álok ..


ha túlságosan megbízol valakiben , az azt jelenti , hogy hamarosan pofára fogsz esni..


Összetörtem. Na és akkor mi van? Attól még ugyanúgy jár a hármas metró, kinyit a sarki bolt, szóval, az élet nem áll meg.


mikor beleesel valakibe, nehezen jössz rá hogyan mássz ki belőle.. :\ :)


Dúdolnám szívem legszomorúbb dalát, hogy 'nélküled nem létezem' , de úgysem hallanád .. :/


Tudom, hogy hiába mégis minden porcikám Őt kìvánja…♥


~Ne tartsd fontosnak,hogy fontosnak tartsanak,egyszerűen csak szeress és fontos leszel..:)


~"nincs szükségem senkire" .. Akkor mondjuk, mikor a legnagyobb szükségünk van valakire!


jaaaj :c


a három legnehezebb dolog az életben: hinni, bízni és megbocsátani...


"túl furcsa vagyok, hogy éljek, de túl kiváló a halálhoz.";$


"a nőknek annyira kellenek a fiúk, mint halnak a bicikli.':d


"mosolyogj mindig. ez arra készteti az embereket, hogy azon töprengjenek, ki is vagy valójában."


:|


'nem lehetsz mindig TE a hibás, üvöltsd, hogy kapja be a világ!.'


'lehet, hogy engem nevezel szívtelennek... de akkor te mi is vagy?.'


a probléma nem ott kezdődik,hogy neked gondod van velem,hanem ott,hogy ezt te képtelen vagy a szemembe mondani.!!