2012. február 28., kedd

c;

Ígérem nem zavarlak többé, most már végleg elmegyek. Egy lány félreáll utadból, nem volt játék ez a szerelem. A szemed csillogásán láttam ezt vártad, azt hiszem meg kellett tennem már, de mindent legyőz a szerelem! Gondoltam, mit is kezdjek nélküled , mit tegyek ? Mi lesz a cél, ha te már nem leszel velem , egyedül hova menjek ? De most már menj , ha menned kell ! Ne gondolj arra többet , hogy könnyezve búcsúzom . Köszönöm, hogy szerethettelek! Egy világot törtél össze bennem, mégis tudd , hogy elfelejtelek . Hogyha látlak visszatér bennem az emlék és párnámat könnyel öntözöm . Hangod fájó sebet önt szívemen , de a fájó érzést mégis köszönöm . Érte harcolsz te is a szíveddel , s letagadod , hogy most is szeretsz . ám megértem fájó szívedet , s szívemben remény ébredez . köszönöm , hogy ajakdra van írva , amit ajkad nem mondd ki soha . elmentél és mégis itt érezlek , mert szerelmünk nem tűnhet el tova . úgy szeretnék szíveden zokogni , s elkerülni könnyel ezt az érzést . de a szívemből nem tudok kilépni , mert várom én , hogy újra visszatérj ! és szívünk újra találkozik majd , s te eltörlöd a fájó könnyeket , megszűnnek a könnyes éjszakák , s te meggyógyítottad vérző szívemet . most érzem erősebb az érzés bennem s benned is talán , mint mikor vágyódással néztél fagyos téli alkonyra az első csók után . öszirózsa nyílt , szívemben mégis tavasz volt . e szerelem volt minden örömöm , hogyha nem is szeretsz többé , ezt a szép emléket mégis köszönöm ...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése